Bejelentővédelmi ügyvéd:

  2014 januárja óta minden jogi személyiséggel rendelkező  - nem állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő - cég, vállalkozás  a tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására ügyvéddel  megbízási szerződést köthet : Ő a bizalmi ügyvéd,  más néven bejelentővédelmi ügyvéd.

       A bizalmi ügyvéd hasonló feladatot lát el a vállalatok működésére vonatkozó nem közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban, mint az alapvető jogok biztosa a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatban: fogadja a bejelentést és a bejelentő személyének titokban tartása mellett továbbítja a bejelentés kivizsgálására köteles szerv, jelen esetben a vállalat számára.

       A bizalmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a vállalat jogi vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét szolgálja.  A bejelentővédelmi ügyvédet a vállalat fizeti, de a bejelentő érdekében köteles eljárni.  A bejelentővédelmi ügyvéd nem láthat el más jellegű ügyvédi munkát az adott vállalat számára. A bizalmi ügyvéd e tevékenységével összefüggésben tehát javadalmazást vagy más előnyt a megbízó kivételével mástól nem kérhet és nem fogadhat el. / Így a bejelentőtől sem  /

       Ebben a speciális hármas jogviszonyban a bizalmi ügyvéd 

-  fogadja a megbízója tevékenységével összefüggő bejelentéseket,

-  jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban

-  kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást kérhet, 

-  közreműködhet a bejelentés alapján indult  vizsgálat lefolytatásában,

-  kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről (intézkedés, elutasítás)

       A bizalmi ügyvéd a bejelentést az őt megbízó jogi személyhez továbbítja, de a bejelentő személyének megállapítását lehetővé tevő adatok tekintetében titoktartásra kötelezett  annak kifejezett, írásbeli, és előzetes felhatalmazása nélkül.

       Ez a magyar magánjogban  eddig ismeretlen megoldás első látásra különösnek hathat, a vállalatoknak mégis megérheti alkalmazni: a bizalmi ügyvéden keresztül a szervezetükben felmerülő visszaélésekről és kockázatokról már azok korai szakaszában tudomást szerezhetnek, ami későbbi veszteségektől óvhatja meg a vállalatot és tulajdonosait. A bejelentők védelme  továbbá hozzájárul egy olyan nyitott szervezeti kultúra létrejöttéhez, amelyben a munkatársak tudják, hogy hol jelezhetik a problémákat, merik is jelezni azokat, és így ezen a téren is megtesznek mindent, amit megtehetnek a szervezetük és ezáltal a köz javára.